A kis mocink csucs szuperul csapat, szaguldunk neha 60-70 km/h sebesseggel is, a legnagyobb elert sebessegunk 75 km/h volt. :-) A dudat hasznaltuk mi is, neha kellett is, mivel a mi savunkban is van siman szembejovo forgalom.
Zs itt is virit a vezetesi stilusaval, mert egy mellettunk elhalado motoros vietnami no meg is dicserte. Good driver, kialtotta at nekunk, mondtuk is, hogy az, good! Na, de ennek a good driversegnek am ara van. Nem is akarmilyen.
A kis no meg megerdeklodi, merre tartunk, mutatjuk, hogy oda ni, a Marvany-hegyseghez. Elorerobog, kiteszi az indexet, int, hogy balra foduljunk be, arra lesz a vegcel. En ekkor mar azt hittem, lerazzuk, de nem. Jon elottunk, mint valami guide, elerunk a bajarathoz, mutatja, hogy itt vab egy moci tarolo, parkoljunk le itt nyugodtan. Meg is tesszuk, lerakjuk a bukosisakokat, majd indulnank, de magyaraz, hogy nezzunk meg egy jo kis uzletet. Na, ezt nem akarjuk, igy otthagyjuk es elindulunk a kasszahoz.
A belepojegy 30 000 dong/2 fo volt, ezzel be lehetett jarni az ot hegysegbol az egyiket, mely a Viz-hegye nevre hallgat. Van rajta csomo pagoda, barlangok, melyben a vietkongok rejtoztek a haboru alatt es tok szuper kilatopontok is.
A setank kozben talalkoztunk a masodik idegesito elemmel aznap, aki gyogyeger kepeben jelent meg elottunk. Az egyik templomnal bukkant elo es magyarazta nagy lelkesen, hogy heppibudaaa, bigbudaaa (happy buddha, big buddha), majd mutogatott egy iranyba. Elindultunk megnezni, mi is ez. Egy hatalmas buddha szobor volt egy nagy barlangban tenyleg, szep volt valoban. De ez a gyerek, kb. 2 masodpercenkent ismetelte a heppibudaaaa-t, ami mar kezdett elegge irritalova valni. Mikor tuljutottunk ezen, akkor jott a kovetkezo lemez, shiiiiiivaaaaaa, mondta es ismet mutogatott egy masik resz fele. Shivat mi sajnos ott nem lattuk, de ha o mondja, biztosan ott volt. A megtekintesekkel vegezven szorosan rank tapadt, hogy adjunk neki lovet az idegenvezetesert, na persze. Idegenvezetes a 3 szo ismetlese?! Otthagyjuk inkabb a fenebe es tovabb nezelodunk.
A local kocsmaban a hegy tetejen gondoltunk, iszunk egy sort. Fejenkent. Kerdezzuk, hogy hamaccs (mennyi?) a sor, kozli a csik no, hogy 40 000 dong. Sarkon fordulunk, mondjuk neki, hogy az tumaccs (tul sok). Utanunk kialltott, hogy hamaccsjubaj (mennyiert vennenk meg, hehe), mondjuk neki, hogy 20-ert es amugy meg igy is jo sokat keresett rajtunk. Odaadja ennyiert, mi meg leulunk egy kis fa ala es megiszogatjuk. Amugy elkepeszto, hogy mennyire at akarjak verni a turistakat. Resen kell lenni es alkudni, mert mindenert a tobbszoroset elkerik a kulfolditol.
A hegyrol lesetalva meg betertunk egy barlangba, amihez ujbol kellett jegyet vennunk (a para csak annyi, hogy csont ugyanazt a belepojegyet adtak, amit mar egyszer vettunk a hegyre, jo kerdes, hogy atvertek-e minket vagy sem).
Visszasetalva a mocinkhoz jon a kis motoros no, hogy na nezzuk mar meg a kis boltocskat, vegyunk valami szuveniiirt. Zs ramondja, hogy oke, marmint a nezelodesre, csodalkozom is, mert tudom, hogy ezeket annyira nem szereti. Vegignezzuk illedelmesen a (valosznuleg kinai marvanybol) keszult buddhakat, shivakat, elefantokat, macskakat, kutyakat es egyeb targyakat, majd szepen kisetaltunk az uzletbol. Na ekkor utanunk jonnek, hogy mivel ok VIGYAZTAK (ezek hulyek?!) a motorunkra, adjunk neki 10 000 dongot vagy vegyunk valamit. Elkepeszto az egesz helyzet, felpattanunk a motorra es elhuzunk onnan.
Mielott hazaindulnank, megnezunk meg egy hegyet az otbol, hatha fel lehet menni, de sajnos nem, igy tenylegesen a hotel fele vesszuk az iranyt.
Mire hazaertunk, a delelotti qrva jo idonek nyoma veszett, bar meg kicsit sut a nap, de ujra felhos az eg. Hiaba lobog a piros zaszlo a parton, hogy nem tanacsos ebben az idobe furdeni (meg mindig nagyok a hullamok), azert bemegyunk egy kicsit a tengerbe, bar a parti or figyel minket, hogy nem tortenik-e velunk semmi baj. Nem tortent. Csobbanunk meg egyet a medenceben, majd a parta lefekudtunk olvasgatni. Este 6-ra mar ismet hideg van, igy ugy dontunk, osszeszedjuk magunkat es elindulunk vacsizni.
Sikerult talalnunk egy jo helyet a belvarosban a parton, ahol meg volt local beer is. A "parti" arakhoz kepest nem is volt sokkal dragabb a kajalda/etterem, igy oda betertunk. En sult tesztat ettem csirevel, Zs pedig rizs(as)palacsintat rakkal es csirkevel. Mialatt vartunk az etkek elkeszultere, hirtelen a semmibol elotunt egy tunderi vietnami kislany. Kis szuvenireket arult, volt koztuk szitakoto jatek, ilyen futyulos ize, no meg vietnami tigris balzsam 6 db-os kiszerelesben. Elkezdte mutogatni a szitakotoket. Ez egy kis fa jatek, az ujjunkon kell porgetni korbe-korbe.
Elkezdtunk alkudni. Kerdeztuk, mennyi. Mondta, hogy ha harmat veszunk, az otven. Epp happy hour van, igy ezert az araret igazabol kettot veszunk es egyet ajandekba ad. Rendes.:-) Mondom, mennyi egy. Mondja, hogy husz. Mondom 15. Mondja, hogy 20. Mondom 15. Mondja, hogy oke. Kerdem tole, szerinte melyik a legszebb szinu az osszes kozul? Ramutat egy kekre, ami tenyleg szep, mi megis egy pirosat valasztunk. Mindenki boldog. Kifizetnenk az arat, de csak 20-asunk van, neki nincs visszajaroja, igy hiaba alkuldtam le az arat. No, nem baj. :-) Kicsit faggatjuk ot, hogy hogy hivjak, hany eves. A kis szitakoto arusunk 9 eves es Le a neve. Tok szepen beszel amugy angolul.
Visszaterve a vacsihoz, Zs ugyebar rizs pancake-et kert, kettot is. Kihozzak az en kajamat, meg az ovet, meg egy adag zoldseget (volt benne lohere, csira meg mindefele zold noveny), volt hozza rizspapir, meg valami martogatos ize. Elkezdtuk a rizspapirba becsavarni a zoldeket, martogatjuk a szojaszoszos cuccba, eszegetjuk vigan, mig nem jon ujra a pincer kislany es elkezd joizuen kacagni. Rajtunk. Majd ez atragad a tobbi lanyra is, hangosan nevetnek, mert kiderult, nem ugy kell ennunk a kajat, mert az a rizspancake-hez van. Eloszor jon a rizspapir, aztan ra a palacsinta, vegul bele a zoldek, azt feltekerni es ugy kell martogatni. Egesz este vegul ezen nevetgelunk.
Soroztunk meg egy kicsit, aztan hazaindultunk. Vagyis nem, setaltunk egy kicsit, aztan megint soroztunk, aztan hazaindultunk. 
Utolsó kommentek