Yoestét,

Knak most nincs kedve írni, ezért Zs ír, de ő is csak egy kicsit ;o) Lévén uszkve 5 óra múlva már kelni kell. Mégis hosszú lett, úgyhogy már csak 4 ;o))

Nah szóval, Parfüm pagoda. A busz időre jön értünk, Kis nyomorék Hyundai, mint a turistabuszok többsége itt. Felveszünk még pár embert, köztük egy fél hadsereg helyi erőt - a busz sajna rájuk van méretezve, mi szorongunk -, valamint egy kedves indiai familyt is. Röpke két óra alatt valóban ott is vagyunk, az út minősége néhol a hihetetlen kategória, az autópályának nevezett vmihez képest az egykori pl M7es tükörsima, a többi ennél persze csak rosszabb. Az egyik kis faluban pl egyszercsak vége az útnak, földút, folyócska, azon pedig egy olyan híd, hogy bringával nem biztos h rámennék. De kibírja a buszt, szerencsére.

Megérkezünk a könyvünk által is írt helyre, elképesztő menyiségű csónak ring egy kis folyócskán, hogy köztük alig lehet elférni. Ha nincs ezer, akkor egy sem. Nagy a tömeg, mint kiderül, éppen fesztivál van, az ország minden részéről igyekeznek ide, ezt később tapasztaljuk is.

Kb. egy óra a folyócskán maga a pagoda, hogy felfelé vagy lefelé, azt végül sem sikerül megállapítanunk, a folyása kb mint a kis Dunának. Két helyi illetőségű hölgy evez, egy elől, háttal, egy pedig hátul, szemben. Érdekes egy felállás, de hatékonynak tűnik.

Kis rakpartszerűségre érkezünk, jó messze magától a bejárattól, addig minden csónakokkal zsúfolt, a bejárathoz közeledve egymás mögött állnak már 3-4 is. Tisztára mint egy diszkónál: minél közelebb parkolsz a bejárathoz, annál nagyobb király vagy ;o)

A parton sétálva a bejárat felé, végig kis kajáldák, és a kis kajáldákra mindenféle élelem kiaggatva, állatok egészben, több ilyesmiben kutyát/macskát vélünk felfedezni, de van tarajos sül is, és ez nem vicc. Ott lógnak szegények, alattuk pedig ugyanez még élő változatban, aprócska kis ketrecben, nem túl vidám a dolog, a végén már inkább elfordítjuk a fejünk...

Ebéddel kezdünk, szokás szerint remek, természetesen rizs, és mellé csomó 'feltét', kis tányérkákon kirakva, sült tofu, hal, malacka, stb. Mögöttem dunsztosüvegekben kígyók békák és egyéb nyalánkságok dunsztolódnak, a pech csak az, hogy K velem szemben ül (mármint pech neki, engem nem zavar), és velük szemez ahelyett hogy enne. Sebaj, így több jutott nekem ;o)) Kis kultúrsokk vol 1.

Ebéd után pagoda, némi információ a guide-tól, szép. Nem a guide, a pagoda ;o)

Aztán cable car a hegy tetejére, egy hatalmas barlanghoz, ami az egész hacacáré központja, ide igyexik mindenki, vagy gyalog (ez macerás), vagy a cable car-ral, mint mi is (ez kevésbé). Nagy élmény úgy látni egy ilyen helyet, amikor valóban 'használják' is. Tömeg mindenhol, és nem az udvarias fajtából, egymást tapossák. Engem is taposnának, de nem hagyom magam, kénytelen vagyok kihasználni a testi erőfölényem. Nagy nehézségekbe nem ütközik, a legmegtermettebb helyi erő sem lehet sokkal több 60 kgnál.

Lemegyünk a barlangba, teszünk egy kört, aztán irány vissza. Lent akkora a tömeg, hogy ott aztán tényleg mozdulni sem lehet. És fényképezni sem, de azt nem a tömegtől, hanem a tevékenység észlelése esetén sípoló, valamint lézerrel a kamerádba világító securitytől ;o)

A visszautat gyalogszerrel tesszük meg, lefelé azért egy kicsit egyszerűbb, és útközben még meg tudunk nézni két útbaeső pagodát, valamint tudunk hitetlenkedni a töménytelen mennyiségű ízléstelen gagyin, amit árulnak.

A megbeszélt időre szépen vissza is érünk, séta vissza a partra, csónak vissza, aztán busz vissza. Fárasztó nap volt ez is, a buszon elnyom a buzgóság, így hamar hazaérünk ;o) Elsétálunk még a jól beávált bia hoi sörözőbe, 2x3 pohárral iszunk kőkemény 30.000,- dongért (HUF 360,-), nem poharanként, összesen. Szeretem ezt a helyet, nem lehetne otthon is vmi hasonlót? ;o)

Kifizetjük a szállást, lévén holnap hajnali 4kor indulás, nem élünk a hotel által aggodalmasan felkínált transzferrel, mivel hogy jajj ugye az kell nekünk olyan korán reggel, persze hogy jajj kell, de persze hogy nem annyiért amennyiért akarják adni, de majd azt én tudom. Rövid telefonálás, míg a neten kinézett vállalkozás megérti hogy mit szeretnék, valamint lebetűzöm neki a nevem - biztos nem jól írta fel - és az oldalam furdaló kíváncsiság, hogy valóban itt lesz-e a megbeszélt időpontban ;o)

Nade erről majd holnap beszámolunk, ha itt volt akkor már Hoi An-ból, ha pedig nem, akkor... de itt lesz ;o)))